Megjegyzések Budapest adataihoz

Budapest (Buda, Óbuda és Pest) egyesítése az 1872: XXXVI tc. alapján 1873. november 17-én történt meg, ekkor 10 kerületet hoztak létre, 3-at a Duna jobb partján: I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda); illetve 7-et a Duna bal partján: IV. ker. (Belváros), V. ker. (Lipótváros), VI. ker. (Terézváros), VII. ker. (Erzsébetváros), VIII. ker. (Józsefváros), IX. ker. (Ferencváros) és X. ker. (Kőbánya).

1930 májusában az 1930: XVIII. tc. jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban ténylegesen csak a következő 10 év folyamán alakultak meg. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől (IX. ker.-hez) az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet a XII. ker.-hez. A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki: a XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen. A XIII. és XIV. kerületet úgy alakították ki, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületek kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén: a nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet jelentősen megváltozott: az apró IV. kerületet további kis kiterjedésű kerületek vették körül, az I., V., VI. és VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950. január 1-jével (az 1949: XXVI. tc. alapján) Budapesthez csatoltak az akkori Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafokot, Csepelt, Kispestet, Pestszenterzsébetet, Pestszentlőrincet, Rákospalotát és Újpestet) és tizenhat nagyközséget, továbbá két kisebb lakott és több lakatlan vagy alig lakott területrészt.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, s egy lakott településrészt a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget településrész – II.). A többi 20 egyesített településből és egy lakott településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással. Mindez az alábbi térképen elég jól áttekintető.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással. Mindez az alábbi térképen elég jól áttekintető. Budapest

A legnagyobb probléma, hogy az ismertetett változások következtében gyakorlatilag egyetlen 1950 utáni kerület területe sem egyezik meg pontosan a régebbi kerületek területével, de ugyanez az állítás igaz az 1930 előtti és utáni kerületek vonatkozásában is. Sőt: az 1950-ben létrehozott peremkerületeknél is csak elvétve maradtak meg változatlanul a régebbi településhatárok.
Emiatt kevés értelme van az 1950 előtti adatoknak a mai kerületek területeire történő összegzésének, hisz ez csak néhány kerületnél (pl. IV., VII., IX., XV., XIX. stb.) eredményezne úgy-ahogy pontos eredményt. Én végül ezt az összegzést csak a peremkerületeknél végeztem el az 1870-1949 közötti időszakra (IV., XV–XXIII.). mert azoknál a hibák csak ritkán lettek nagyobbak ezer főnél. (A többi budai és bel-pesti kerület közül csak a VIII-é maradt változatlan.)

Budapest esetében a másik speciális sajátosság, hogy számos népszámlálásnál az etnikai és vallási adatokat kerületi bontásban a népszámlálási kötetekben nem publikálták, azokat csak az Országos Levéltárban található népszámlálási közbülső táblákról lehet begyűjteni. Ezeknél pedig a kerületi adatok összegei több esetben nem egyeznek meg a Budapestre publikált adatsorokkal. (Az eltérések egyébként alig néhány fős nagyságúak) Az is meglepő, hogy a levéltári anyagban néhol jóval kevesebb, gyakrabban pedig több etnikumra találhatunk adatokat, mint a többi településre publikáltnál.
Ugyancsak a levéltári anyag alapján tudjuk közölni az 1930-as év adatait mind a 10, mind pedig a 14 kerületre vonatkozóan.

A harmadik furcsaság, hogy a KSH népszámlálási web-oldalán a budapesti kerületeknél 2001-re és 2011-re az összes etnikai jellegű adatsor megtalálható, ezeket természetesen közöljük is. (2001-ben egyébként 1533 fő kerület megjelölése nélkül került publikálásra, ennyivel kevesebb a kerületek összesített adata Budapesténél.)

A fentebb felsoroltak miatt Budapestnél az adatok sorrendje (és a 20-as kezdetű kódolás módja is) némileg eltér az ország többi településétől:

Az adatközlés rendszere más vonatkozásokban megegyezik az országos ismertetőben leírtakkal.

Vissza a keresőhöz