Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870–2011

Az elmúlt másfél évszázadban nemzetközi hírnevet kivívott hazai történeti-statisztikai kutatások területén a továbbfejlődéshez szeretnénk egy etnikai adatbázis rendszer létrehozásával hozzájárulni. A magyar statisztikai szolgálat az ilyen elemzésekhez mindvégig kiváló mennyiségű és minőségű alapanyagot szolgáltatott, a magyar népszámlálások egyik legnagyobb érdeklődéssel és elismeréssel fogadott kiadványai mindig is a községi bontású anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti adatsorokat tartalmazó kötetek voltak.

A sor az 1870. évi népszámlálással kezdődött, amely megkülönböztetett helyet foglal el a magyar népszámlálások sorában: ezt a népszámlálást tekintjük az első hivatalos magyar népszámlálásnak. (A Magyarországon korábban lezajlott 1784-87., 1850. és 1857. évi népszámlálásokat a történelmi körülmények – II. József abszolutizmusra törekvő reformjaival való szembenállás, illetve a szabadságharc leverését követő passzív rezisztencia és a lebonyolítást végrehajtó intézmények jellege – miatt nem nevezhetjük magyar népszámlálásnak.)

Ekkor végeztek először ilyen összeírást magyar kormányzati szervezéssel az egész ország területén, s nem mellékesen, a munkálatok folyamán felmerült nehézségek és szervezési problémák miatt levonható tanulságok következtében hozták létre 1971-ben – hatósági jogkörrel – a Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatalt. (Első vezetője az a Keleti Károly lett, aki a népszámlálási munkák fő szervezője volt még a Földmívelési- ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium osztályvezetőjeként.)

A második, 1880-ban végrehajtott összeírást már az OMKSH szervezte, figyelembe véve a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok elnevezésű szervezet 1872-ben Szentpéterváron megtartott nyolcadik konferenciájának azt a Keleti által javasolt határozatát, miszerint az európai országok mindig egy időben, a 0-ra végződő években tartsanak teljes körű nép- és lakásszámlálást. A továbbiakban (a körülményekhez képest) a KSH igyekezett is 10 évenként végezni el a népszámlálásokat, ez kevés kivétellel sikerült is.

A harmadik 1890-es népszámlálás előkészítésébe már külső szakértőket, például a Magyar Tudományos Akadémia szakembereit is bevonták, s azóta ezt a szép hagyományt a KSH mind a mai napig tartja.

Az általunk elkészített etnikai adatbázis tartalmazza az 1870 és 2011 közötti népszámlálások településenkénti összes fontos etnikai [anyanyelvi és nemzetiségi], valamint felekezeti adatait, ezek típusait az alábbi táblázat foglalja össze:

Eszmei időpont Népesség Vallás Anyanyelv Nemzetiség Használt nyelv Kulturális nemzetiségi hagyomány A-N-H-K valamelyike szerint
1870. január 1. 0 óra Polgári X          
1880. december 31. 24 óra Polgári X X        
1890. december 31. 24 óra Polgári X X        
1900. december 31. 24 óra Polgári X X        
1910. december 31. 24 óra Tényleges X X        
1920. december 31. 24 óra Tényleges X X        
1930. december 31. 24 óra Tényleges X X        
1941. január 31. 24 óra Tényleges X X X      
1949. január 1. 0 óra Tényleges X X X      
1960. január 1. 0 óra Tényleges   X X      
1970. január 1. 0 óra Tényleges   *** ***      
1980. január 1. 0 óra Tényleges   X X      
1990. január 1. 0 óra Tényleges   X X      
2001. február 1. 0 óra Tényleges X X X X X X
2011. október 1. 0 óra Tényleges X X X X X X

*** = kérdezték, de csak az anyanyelvi országos (illetve még megyei) adatokat publikálták.

Az egyes népszámlálásoknál mindig a publikáltnál jóval több etnikumra és felekezetre kérdeztek rá, de a kisebb létszámúak esetében az összefoglaló kötetetekben mindösszesen az országos adatok váltak ismertté – településenkénti részletezettségben azonban csak a fontosnak tartott és jelentős létszámúak adatsorait tették közzé. Anyanyelv [A] és nemzetiség [N] vonatkozásában a következőket publikálták, illetve mi is ezeket dolgoztuk fel az alábbiak szerint – kékkel jelöltük a publikált adatokat:

Állományban: Magyar Német Szlovák Román Horvát Szerb Ukrán Szlovén Roma Zsidó Egyéb B.N.T.
Tartalom: Magyar Német Szlovák Román Horvát Szerb Ukrán, ruszin Szlovén, vend Roma, cigány Jiddis, zsidó Egyéb Beszélni nem tudó
1870  
1880 A         1 1 3   2
1890 A             3  
1900 A             3  
1910 A             3  
1920 A             3  
1930 A             3 4
1941 A             3 5 4
1941 N             3 5 4
1949 A                 6
1949 N                 6
1960 A              
1960 N
1980 A  
1980 N  
1990 A 7  
1990 N  
2001 A 8 7 9
2001 N 8 7 9
2001 Hagyomány 8 7 9
2001 Köznyelv 8 7 9
2001 A-N-H-K 7 9
2011 A-N-H-K 7 9

Megjegyzések:

1. 1880: horvát-szerb anyanyelvűek együtt

2. 1880: még beszélni nem tudó kisgyermekek

3. 1880-1941: csak ruszinok

4. 1930-1941: bunyevácok az egyébnél

5. 1941: jiddis, héber anyanyelv; zsidó nemzetiség

6. 1949: bunyevácok, ismeretlenek az egyébnél

7. 1990-2011: ukránok és ruszinok együtt

8. 2001: a magyarok adatait a községekre még nem publikálták

9. 2001, 2011: a többes válaszadási lehetőség miatt nincs korrekt adat

Ugyanezek az információk a vallás vonatkozásában:

Állományban: Róm. kat. Gör. kat. Ortodox Református Evangélikus Unit. Izraelita Egyéb hívő Nem hívő Nem vál.
Tartalom: Római katolikus Görög katolikus Ortodox Református Evangélikus Unitárius Izraelita Egyéb hívő Nem hívő, ateista Nem válaszolt, ismeretlen
1870 Igen

1

1880 Igen                
1890 Igen               1  
1900 Igen                  
1910 Igen                  
1920 Igen                  
1930 Igen                
1941 Igen               2  
1949 Igen               2    
1960  
1980  
1990  
2001 Igen                  
2011

Igen

                   

Megjegyzések:

1. 1870, 1890: örmény katolikusok, örmény keletiek az egyéb hívőknél

2. 1941, 1949: baptisták az egyéb hívőknél

A KSH hivatalosan hozzáférhető népszámlálási adatain – kívül felhasználtunk három népszámlálási feldolgozást, amelyek levéltári gyűjtéseken alapultak: Sebők László 1870-es vallási, Sebők László 1949-es anyanyelvi, nemzetiségi és Pálházy László 1949-es vallási adatait, valamint az Országos Levéltár számos egyéb kéziratos eddig még nem publikált adatait.

Az összeállítás elkészítésénél a legnagyobb problémát az jelentette, hogy csaknem 4000 településből úgy alakult ki a mai mintegy 3200, hogy ezek közül ezernél jóval több megszűnt és kb. félezer közben keletkezett (vált ki másokból), azaz valójában 5000 körüli település adatait kellett feldolgoznunk. Emiatt nagyon időigényes volt az adatállományok összeszervezése a településátszervezési változásoknak megfelelően és azok információinak beépítésével.
Az adatbázis alapjában véve a mindig aktuális településterületekre vonatkozó népszámlálási adatokat tartalmazza, de a települések összevonásai és egyéb változásai miatt szükségesnek tartottuk a mai településterületekre összesített régebbi adatok közlését is, ezért mintegy 1500 településnél mindkét típusú adatsor szerepel.
Az adatbázis könnyű használhatóságához a következő információkat tartjuk még fontosnak, azzal a kiegészítéssel, hogy Budapest és az 1950-ben hozzá csatolt 23 település adatállománya az adatbázis többi részétől némileg eltérő szemlélet alapján készült, ezért ahhoz a részhez külön ismertetőt készítettünk.

  1. A települések egy saját öt számjegyű kódrendszerünk alapján követik egymást a megyék ABC sorrendje szerint csoportosítva: Bács-Kiskun 01xxx, Baranya 02xxx ... Budapest 20xxx. A következő rendező elv alapján soroltuk be a 2011-ben önálló településeket: megyeszékhely (megyei város), egyéb megyei város, város, nagyközség, község - csoportonként ABC sorrendben. KSH kódokat csak a ma is létező településeknél tüntettünk fel, a "Mai terület" mezőben pedig "#"-al jelöltük azokat az összegzett adatsorokat, amelyek a mai területekre vonatkoznak. Utána következnek a névadó település adatsorai, majd a többi idecsatolté. Valójában a "#"-al jelzett összegzett adatok sem mindig csak a mai településterületre vonatkozó adatokat tartalmazzák, hanem gyakran például az átmenetileg egyesített településekét is – ez azonban a lábjegyzetekből kiderül. Természetesen azoknál a településeknél, amelyekhez nem csatoltak másokat csak egy „#”-al jelzett adatsorozat található.
  2. A 2011-es népszámlálási kései publikációja és közben a járási beosztás kialakítása miatt települések alakjai és közigazgatási besorolásai valójában a 2014. évi állapotot tükrözik.
  3. Az etnikai adatok típusainak rövidítései: A = Anyanyelv, N = Nemzetiség, K = Kulturális kötődés, H = Használt nyelv (Köznyelv), A-N-H-K pedig azokat tartalmazza, akik az előző bármelyik négy kategória szerint valamelyik kisebbséghez tartozóknak vallották magukat. (Ezt a kategóriát a kisebbségi önkormányzati választások kiírhatósága miatt alakították ki.)
  4. BNT: "beszélni nem tudók" tartalmilag a még beszélni nem tudó kisgyermekeket jelentették, ezt csak 1880-ban kérdezték és publikálták, mi is ezt tettük. Az általános történeti-statisztikusi gyakorlat szerint egyébként ezeket az értékeket a többi etnikum arányában szokták szétosztani.
  5. A 2001-es és 2011-es adatoknál nincsen egyéb, mert a többszörös identitásvállalás lehetősége ezt értelmetlenné teszi, nem is publikálták. Az adatsoroknál ilyen helyeken „…” jel szerepel. Ugyanez a jelölés szerepel a 2001-es községi hiányzó magyar etnikai adatoknál is! 2011-ben egyébként a KSH publikálásában a településeknél az 1-2 fős értékeket nem is közölték - személyiségi jogokra hivatkozva. Az ilyen eseteknél „*” jel szerepel.
  6. A fenti táblázatok alapján jól látható, hogy mely év(ek)ben mely etnikumokra nem található adat egyes településeknél, mert az akkori időpont(ok)ra azokat nem kérdezték vagy nem publikálták. Az 1949. évi népszámlálásnál azonban számos Fejér megyei község teljes nemzetiségi és/vagy felekezeti adatsorai elvesztek, azok a levéltárban sem találhatók meg.
  7. Névalak változatokkal nem foglalkoztunk, csak ha az egyéb név alapjaiban eltérő volt, akkor tüntettük fel azokat: Tiszaszederkény - Leninváros - Tiszaújváros. (Pl. Nógrádkövesdnél és az ilyen neveknél a régebbi Kövesd alakot vagy Alsó-, Felső-, Kis-, Nagy alakokat nem jelöltük.) Az összes közigazgatási és névváltozás például Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótára alapján könnyen nyomon követhető.
  8. A nevek írásánál a ma használatos névalakokat tüntettük fel, ezért a cz-ket c-nek írtuk (kivéve személynév eredetűeknél), a régebbi "viz" és "szőllős" alakokat pedig "víz" és "szőlős" alakban közöltük.

Az adatbázis használatakor a következő keresési módszert javasoljuk:

Jó, hasznos és eredményes böngészést kívánunk!

Vissza a keresőhöz