Sebők László: Magyarországi etnikumok térképei 1910-ben és 2011-ben

Az adatbázisok mellé két népszámlálás adatai alapján készült térképsorozatot mellékelünk: az 1910-es és 2011-es etnikai arányokat illusztrálókat. Valójában az 1990-es népszámlálás adatai lennének módszertani okokból a legjobban összevethetők a mindenhol alapreferenciaként számon tartott 1910-es állapottal, hiszen azok ugyancsak nagyon hasonló alapokon lekérdezett anyanyelvi adatok voltak, de az 1990-es adatok már negyedszázadosak és közvetlenül a rendszerváltást követően az etnikai identitás felvállalása még meglehetősen bizonytalan volt, többek közt a mintegy egy évszázadnyi asszimilációs folyamatok miatt. A 2011-es adatsorok azonban legalább frissebbek és általában ezek szolgálnak a mai elemzéseik alapjául – minden problémájukkal együtt.

Nézzük át először – egy táblázatban is összefoglalva – a felhasznált és végül fel nem használt népszámlálások jellemzőit.
Az egyes népszámlálásoknál mindig a publikáltnál jóval több etnikumra és felekezetre kérdeztek rá, de a kisebb létszámúak esetében az összefoglaló kötetetekben mindösszesen az országos adatok váltak ismertté – településenkénti részletezettségben azonban csak a fontosnak tartott és jelentős létszámúak adatsorait tették közzé. Anyanyelv [A] és nemzetiség [N] vonatkozásában a táblázatban szereplőket publikálták, azzal a kiegészítéssel, hogy 2001-ben és 2011-ben a K = Kulturális kötődés, H = Használt nyelv (Köznyelv) kategóriák is felvételre kerültek.
A legnagyobb probléma, hogy 2001-re és 2011 csak az A-N-H-K adatokat közölték minden községre. Olyan módon alakították ki ezt a kategóriát, hogy akik bármelyik felsorolt négy etnikai kategória szerint valamelyik kisebbséghez tartozóknak vallották magukat, azok számát erre a sajátos kategóriára vonatkoztatva közölték. Ezt a kategóriát a kisebbségi önkormányzati választások kiírhatósága miatt alakították ki és mi a térképek címénél "etnikai identitás"-ra egyszerűsítettük.
Az utolsó két népszámlálás esetén a többes etnikai identitás felvállalását is lehetővé tették, ezért aztán 2011-ben a részadatok összegzésekor rendszeresen előfordult, hogy a kisebbségi etnikai identitás mellett a népesség túlnyomó többsége magyarnak is vallotta magát: a települések egyharmadánál az etnikumok összesített aránya 100% feletti volt, ebből félszáznál 150% feletti!

1910: Magyar Német Szlovák Román Horvát Szerb Ukrán Szlovén Roma Egyéb
2001–11: Magyar Német Szlovák Román Horvát Szerb Ukrán, ruszin Szlovén, vend Roma, cigány Egyéb
1910 A 1 2
1990 A 3
2001 A 4 3 5
2001 A-N-H-K 3 5
2011 A-N-H-K 3 5

Megjegyzések:

  1. 1910: csak ruszinok
  2. 1910: szlovének, bunyevácok, cigányok stb. az egyébnél
  3. 1990-2011: ukránok és ruszinok együtt
  4. 2001: a magyarok adatait a községekre vonatkozóan máig nem publikálták
  5. 2001, 2011: a többes válaszadási lehetőség miatt nincs korrekt adat

A térképek készítésekor a településenkénti etnikai arányokat ábrázoltuk színfokozatokkal.
Ebben a méretben ugyanis reménytelen lett volna az egyébként ugyancsak fontos abszolút számuk (pl. értékarányos körökkel történő) áttekinthető ábrázolása.
A 2011-es népszámlálási kései publikációja és közben a járási beosztás kialakítása miatt a települések alakjai és közigazgatási besorolásai valójában a 2014. évi állapotot tükrözik.
Az ábrázolás alsó határának 5%-ot választottunk, a kategóriahatárokat pedig matematikai képlet helyett egy logikai rendszer szerint alakítottuk ki (%):

0,0 – 5,0 jelentéktelen arány
5,1 – 10,0 szórvány
10,1 – 25,0 csekély kisebbség
25,1 – 50,0 jelentős kisebbség
50,1 – 75,0 egyértelmű többség
75,1 – 100,0 domináns többség

A térképeket elviekben 1910-nél 7 etnikumra lehetett volna elkészíteni, de a ruszinok helyett (két településen volt csak akkori arányuk 5% feletti) inkább a ruszinokkal kiegészített összes egyéb ábrázolását választottuk. Ezen a térképen a ruszinok két településen Borsod-A.-Z. megyében, a szlovének (pontosabban vendek) Vas megyében, a többi településen pedig főleg a bunyevácok, sokácok, esetleg cigányok vagy mások jelentették az egyéb anyanyelvűeket.
2011-ben a táblázatban szereplő 8 nemzetiségre és a roma etnikumra készítettünk térképeket, a népszámlálásnál említett többes identitásvállalás miatt a térképek (különösen a magyaroké!) egy kicsit furcsák lettek, néhány etnikum településterülete 1910-hez viszonyítva látszólag még bővült is. Az egyelőre hozzáférhetetlen csak anyanyelvi településenkénti adatok alapján valójában ennél összetettebb és ellentmondásosabb képet kapnánk.

Nagyításhoz görgessen! Nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!

Vissza a keresőhöz