Az adatbázisok mellé két népszámlálás adatai alapján készült térképsorozatot mellékelünk: az 1910-es és 2011-es etnikai arányokat illusztrálókat. Valójában az 1990-es népszámlálás adatai lennének módszertani okokból a legjobban összevethetők a mindenhol alapreferenciaként számon tartott 1910-es állapottal, hiszen azok ugyancsak nagyon hasonló alapokon lekérdezett anyanyelvi adatok voltak, de az 1990-es adatok már negyedszázadosak és közvetlenül a rendszerváltást követően az etnikai identitás felvállalása még meglehetősen bizonytalan volt, többek közt a mintegy egy évszázadnyi asszimilációs folyamatok miatt. A 2011-es adatsorok azonban legalább frissebbek és általában ezek szolgálnak a mai elemzéseik alapjául – minden problémájukkal együtt.
Nézzük át először – egy táblázatban is összefoglalva – a felhasznált és végül fel nem használt népszámlálások jellemzőit.
Az egyes népszámlálásoknál mindig a publikáltnál jóval több etnikumra és felekezetre kérdeztek rá, de a kisebb létszámúak esetében az összefoglaló kötetetekben mindösszesen az országos adatok váltak ismertté – településenkénti részletezettségben azonban csak a fontosnak tartott és jelentős létszámúak adatsorait tették közzé. Anyanyelv [A] és nemzetiség [N] vonatkozásában a táblázatban szereplőket publikálták, azzal a kiegészítéssel, hogy 2001-ben és 2011-ben a K = Kulturális kötődés, H = Használt nyelv (Köznyelv) kategóriák is felvételre kerültek.
A legnagyobb probléma, hogy 2001-re és 2011 csak az A-N-H-K adatokat közölték minden községre. Olyan módon alakították ki ezt a kategóriát, hogy akik bármelyik felsorolt négy etnikai kategória szerint valamelyik kisebbséghez tartozóknak vallották magukat, azok számát erre a sajátos kategóriára vonatkoztatva közölték. Ezt a kategóriát a kisebbségi önkormányzati választások kiírhatósága miatt alakították ki és mi a térképek címénél "etnikai identitás"-ra egyszerűsítettük.
Az utolsó két népszámlálás esetén a többes etnikai identitás felvállalását is lehetővé tették, ezért aztán 2011-ben a részadatok összegzésekor rendszeresen előfordult, hogy a kisebbségi etnikai identitás mellett a népesség túlnyomó többsége magyarnak is vallotta magát: a települések egyharmadánál az etnikumok összesített aránya 100% feletti volt, ebből félszáznál 150% feletti!
| 1910: | Magyar | Német | Szlovák | Román | Horvát | Szerb | Ukrán | Szlovén | Roma | Egyéb | |
| 2001–11: | Magyar | Német | Szlovák | Román | Horvát | Szerb | Ukrán, ruszin | Szlovén, vend | Roma, cigány | Egyéb | |
| 1910 | A | 1 | 2 | ||||||||
| 1990 | A | 3 | |||||||||
| 2001 | A | 4 | 3 | 5 | |||||||
| 2001 | A-N-H-K | 3 | 5 | ||||||||
| 2011 | A-N-H-K | 3 | 5 |
Megjegyzések:
A térképek készítésekor a településenkénti etnikai arányokat ábrázoltuk színfokozatokkal.
Ebben a méretben ugyanis reménytelen lett volna az egyébként ugyancsak fontos abszolút számuk (pl. értékarányos körökkel történő) áttekinthető ábrázolása.
A 2011-es népszámlálási kései publikációja és közben a járási beosztás kialakítása miatt a települések alakjai és közigazgatási besorolásai valójában a 2014. évi állapotot tükrözik.
Az ábrázolás alsó határának 5%-ot választottunk, a kategóriahatárokat pedig matematikai képlet helyett egy logikai rendszer szerint alakítottuk ki (%):
0,0 – 5,0 jelentéktelen arány
5,1 – 10,0 szórvány
10,1 – 25,0 csekély kisebbség
25,1 – 50,0 jelentős kisebbség
50,1 – 75,0 egyértelmű többség
75,1 – 100,0 domináns többség
A térképeket elviekben 1910-nél 7 etnikumra lehetett volna elkészíteni, de a ruszinok helyett (két településen volt csak akkori arányuk 5% feletti) inkább a ruszinokkal kiegészített összes egyéb ábrázolását választottuk. Ezen a térképen a ruszinok két településen Borsod-A.-Z. megyében, a szlovének (pontosabban vendek) Vas megyében, a többi településen pedig főleg a bunyevácok, sokácok, esetleg cigányok vagy mások jelentették az egyéb anyanyelvűeket.
2011-ben a táblázatban szereplő 8 nemzetiségre és a roma etnikumra készítettünk térképeket, a népszámlálásnál említett többes identitásvállalás miatt a térképek (különösen a magyaroké!) egy kicsit furcsák lettek, néhány etnikum településterülete 1910-hez viszonyítva látszólag még bővült is. Az egyelőre hozzáférhetetlen csak anyanyelvi településenkénti adatok alapján valójában ennél összetettebb és ellentmondásosabb képet kapnánk.
Nagyításhoz görgessen! Nagyobb méretben való megtekintéshez kattintson a képre!
